 |
 |
Az ATESTOR Kft. ügyvezető igazgatója jónak látja a magyar autóipari cégek lehetőségeit, elárulta, milyen dilemmával kell megküzdeniük a beszállítással foglalkozó vállalkozásoknak, rámutatott hogy szerinte milyen lehetőségeket kell megragadnia a magyar kkv szektornak – de egy még megvalósulatlan álmát sem titkolta el. Interjú Szappanos Györggyel.
Ha valaki még sose hallott volna az ATESTOR Kft-ről, annak röviden hogyan mutatná be a céget?
– Vizsgáló- és mérőműszerek kereskedelmével, szervizével és szaktanácsadással foglalkozó magyar vállalkozás vagyunk.
Mekkora piaca van ezeknek a berendezéseknek itthon?
– Hogy pontosan mekkora a piac, nem tudom, mert nincsenek ilyen statisztikák, de a mi éves értékesítési volumenünk körülbelül 40-50%-át a járműipari gyártók, és beszállítók jelentik. Egy másik nagyjából 40%-ot pedig azok az oktatási intézmények és kutató intézetek, amelyeknek valamilyen kapcsolódása van az autóiparhoz.
Akkor igen széles a palettájuk.
– Igen, és vannak olyan eszközeink, amit mindenki tud használni. Vegyük például a környezetállósági vizsgálatot. Egy autó minden eleme azonos környezeti hatások alatt áll – tűzi a nap, hol hideg van, hol meleg, rázkódik az egész autó. Ezért minden részegységet úgy kell legyártani, hogy bármikor, bárhol helytálljon – hiszen nem lehet tudni, hogy például egy visszapillantó tükör Afrikába vagy a Kamcsatkára kerül-e. Korábban csak a kritikus elemeket, például a fékrendszert tesztelték, de azzal nem foglalkoztak, hogy a klímakapcsoló gomb, vagy a kilincs, esetleg a kartámasz kibírja-e ezeket a szélsőséges környezeti helyzeteket. Ha ugyanis egy gépkocsira hat év garanciát adnak, akkor a gépkocsi minden egyes szerkezeti elemére hat év garanciát vállalnak adnak. Ha két év múlva a műszerfalat kiszívja a nap, nem fogom azt mondani, hogy tökéletes az autó… Igaz, hogy ez esztétikai kérdés, de az eladhatóságot nagyban befolyásolja.
Akkor minden egyes beszállítónak ilyen szigorú teszteket kell elvégeznie a saját termékein?
– Egy autóban van tízezer elem. Hogy ezek kapcsolódjanak egymáshoz, együtt tudjanak működni és jók is legyenek, ennek érdekében szabványok vannak, amelyek leírják, hogy az elemeknek milyen teszteknek kell megfelelni. Ezek az előírások biztosítják azt, hogy ha a részegységek jól működnek, akkor az egész autó jól fog működni.
És Önök hol kapcsolódnak a történetbe?
– Az előírások legtöbb esetben tesztet jelentenek, a tesztek pedig készüléket – és itt jövünk mi a képbe. Amikor valaki egy autóipari termék gyártására készül, akkor helyesen teszi, ha a kapcsolódó szabványokat is megismeri, milyen teszteket kell elvégezni, amivel bizonyítani tudja, hogy a terméke megfelel a várható igénybevételnek.
És akkor ilyenkor már sokaknak automatikusan az ATESTOR Kft. ugrik be?
– Húsz év működés után van nevünk a piacon. Ezt úgy kell elképzelni, mint a márkaképviseleteket. Három-négy gyártó van egy témára, de nem is mindenki van jelen Magyarországon. A mi erősségünk, előnyünk a komplexitás. Tehát míg a konkurenseink egy-egy témával foglalkoznak, mi szélesebb kínálatot tudunk bemutatni. Mivel minden alkatrészre sok előírás vonatkozik, a gyártók folyamatosan azzal a dilemmával küzdenek, hogy vegyenek-e maguknak egy készüléket, vagy megbízzanak egy akkreditált laboratóriumot a teszteknek az elvégzésével.
Mi szól az egyik, mi a másik mellett?
– Egy beszállító utánanéz, hogy a készülékének milyen szabványoknak kell megfelelnie. Oszt, szoroz és kiderül, hogy egy-egy készülék minden vizsgálata, megfeleltetése 5-6 millió forintba kerül. De a vizsgálatot meg csak félévente kell elvégezni. Ezért nem fog egy sokmilliós eszközt megvenni. Akkor jön a B) terv, vigyük az alkatrészt egy akkreditált laboratóriumba. Csak ott meg kiderül, hogy egy vizsgálat annyiba kerül, mint egy eszköz árának a negyede. Ha egy évben kétszer kell a vizsgálat, és akkor már két év alatt vissza is jön a készülék ára. Lehet érzékelni a dilemmát. Kiadjuk-e egy külső laboratóriumnak, aki csinál egy szakvéleményt, vagy magamnak csinálom, de ehhez előbb egy komolyabb befektetés kell. Nem beszélve a szaktudásról. Mondjuk, ebben mi tudunk segíteni.
Ez milyen szinten befolyásolja a termékfejlesztést?
– A magyar autóipar a személyautó-ipart tekintve a Suzukin „nőtt fel”. Ám azóta folyamatosan bővültek a cégek lehetőségei, és át kellett állni egy magasabb technikai szintre, rugalmasságra, ami nem csak azt igényli, hogy a gyár által megadott anyagból, megadott technológiával gyártsak nagyon sokat, hanem én legyek az adott terméknek a termékfejlesztője is. Van Ajkán egy cég, tömítéseket gyárt fékrendszerekbe. A magyar vállalkozó meglátta a perspektívát abban, hogy ne csak szériatermelő legyen, hanem folyamatos fejlesztéssel ő állítsa elő a legjobbat. Ma már ez a cég a Knorr-Bremse-csoport az első számú beszállítója ezen a területen. Az cselekszik valószínűleg helyesen, aki nem mástól várja, hogy bevizsgálja a termékét, és megmondja, hogy jó-e, vagy sem, hanem saját maga végzi a vizsgálatot, a fejlesztést.
És akkor itt visszaértünk a fent említett dilemmához.
- Pontosan. Nem mindegy, hogy a cég egy-egy terméket vizsgáltat be, vagy ha van hozzá saját eszköze, akkor akár naponta is próbálgathatja és vizsgálhatja a saját fejlesztését. A világ is ebbe az irányba tart, hogy a termékfejlesztés nyűgét, anyagi terhelését és kockázatát az autógyárak lepasszolták a beszállítói körre. De ez mindenkinek jó! Így a cégek magasabb hozzáadott értéket tudnak elérni a saját termékeikben, és így még az árát is meg tudták emelni. És ha én tudom például a legjobb O-gyűrűt gyártani, akkor a minőségért a magasabb árat is kifizetik a gyárak.
Tehát egyre több beszállítónak van szüksége az Önök által forgalmazott vizsgálóműszerekre?
– Ez a folyamat nagyjából 10 évvel ezelőtt indult, aztán a válság időszakában megtorpant, most megint egy kicsit javult a piac. Ennek tulajdonképpen az egyik motorja, hogy a multinacionális cégek eleinte csak összeszereltek itt Magyarországon, de most már egyre komolyabb mennyiségben és minőségben gyártanak nálunk. Evvel párhuzamosan pedig megjelent, hogy ott szeretnének vizsgálni is, ahol gyártanak. Persze sok gyár tart fent egy központi labort is, ám egy idő után kényelmesebb helyben vizsgálni, mint folyamatosan küldözgetni a gyártmányt. A másik, amit előbb próbáltam megvilágítani, hogy a magyarországi kkv szektor, amely eddig csak bérmunkát csinált, elkezdett magasabb színvonalú termékeket gyártani és ahhoz már kapcsolódik valamiféle vizsgálat is.
A válságot hogy élték meg?
– Amikor recesszió van, akkor beruházási stop van, ha kell, akkor sem veszünk semmit. Ezt valahogy túl kellett élni, de szerencsére túléltük a 2008-09-es válságot. Most sok pezsgés, érdeklődés van, aztán egyikből lesz valami, másikból nem. De mi optimisták vagyunk. Nagyon sok olyan magyar vállalkozás van, amely a kkv-ban működik, és mondjuk Széchenyi tervből vagy más forrásból megtámogatott beruházással labort épít magának és így a minőségi gyártás irányába elkötelezi magát. Ez pedig azt mutatja, hogy jó irányba halad ismét a szektor.
Egy megvalósulni látszó álom a magyar kkv szektorról
Szappanos Györgynek van egy részben megvalósulni látszó álma. Mint többször is rávilágított, a magyar kkv autóipari vállalkozások akkor tudnak nagy nyereséghányaddal dolgozni, ha saját maguk el tudják végezni, vagy végeztetni a bevizsgálást.
- Megítélésem szerint kifejezetten állami feladat az erre szakosodott laboratóriumok kialakítása. Egy ilyen vizsgálólaboratóriumhoz eszközök, szakemberek, és pénz szükségeltetik. Állami, vagy pályázati forrásból támogatott és központilag finanszírozott laboratórium, laboratóriumok kiépítése és működtetése a kkv szektort segítő lépés lehetne. Ide a magyar kkv szektor be tudná vinni és be tudná bevizsgáltatni gyártmányát. Így egyre eladhatóbb és minőségibb termékeket tudnának előállítani. Ez pedig kitörési pont lehet az egyszerű bérmunkától a magasan feldolgozott saját termék irányába - mutatott rá a lehetőségre az ügyvezető. - Az ötlet persze nem csak nekem jutott eszembe! Az „autós egyetemek” is ebbe az irányba lépnek. Győr motor-, Kecskemét fékrendszerek-, Budapest járműelektronika-, Miskolc elektronikus hajtások kutató-, vizsgáló- és tesztlaborját építi ki. Már csak a versenyszféra igényeihez alkalmazkodó üzemeltetést kell kialakítani. De ez már nem a „mi dolgunk”. A miénk a feladatra legmegfelelőbb berendezés kiválasztása, a kezelők oktatása, a szakmai és üzemeltetési támogatás.
Forrás: Autopro honlapja (www.autopro.hu)